November 22-én, csütörtökön
jött el a mi napunk… Igazából amikor Soma megszervezte az utazásunkat, még nem
hallottunk a Loy Krathong-ról. A Loy Krathong a thaioknál évente megrendezett
fesztivál. Nevének szó szerinti fordítása annyit tesz, mint "kosarat
úsztatni", ugyanis ilyenkor a folyókon és a tavakon sok ezer apró kosárkát
indítanak útra. A kosárkák kenyértésztából vagy fából készülnek
(természetbarátok), virággal és füstölővel, gyertyával díszítik. A csónak vízre
tétele azt szimbolizálja, hogy az emberek útjára engedik az előző év során
történt rossz dolgokat és egyben imádkoznak azért a víz istennőjéhez, hogy az
elkövetkező időszak szerencsés legyen számukra. Bizonyos helyeken több ezer kis
lámpást is felengednek a levegőbe, illetve sokfelé tűzijátékokat is rendeznek. Minden
év novemberében, a 12. holdhónapban az új holdévet ünneplik ezen a csodálatos napon…
És itt jön a különlegesség: mi pont ekkor lettünk 15 évesek! Kereken 15 éve
ismerkedtünk meg, és azóta is együttvagyunk. Ezen a napon mi is ünnepeltünk a
thaiokkal, elengedtük az elmúlt időszak rossz emlékeit, és az elkövetkező jókra
koncentráltunk… Ayutthaya után ma nem keltünk korán, élveztük a napsütést és a
hotelt; délután pedig elindultunk megvenni a mi saját krathongunkat. Ez
sikerült is, és estefelé - mikor besötétedett -, a hotelünk mellett vízre bocsátottuk.
A Chao Phraya szikrázott a sok apró, égő csónakocskától… Visszatérve a
szállásunkra, felmentünk a szobánkba. Odalent buli volt, de mivel egy vacsora
és élőzene „járt” csak az ünneplőknek igen borsos áron, ezt kihagytuk. Viszont
ez lett a jobb választás, ugyanis a 19. emeleti szobánkból teljes pompájában
nézhettük meg a tűzijátékokat. Ennél szebben nem is ünnepelhettük volna a
családunkat…
Másnap elhatároztuk,
hogy megnézzük a fekvő- és a smaragd buddhát, és a Királyi palotát. A hotel
hajójával jutottunk át a Királyi palotáig, de a legnagyobb meglepetésünkre
valamilyen „ceremónia” miatt (legalább is az őrök ezt mondták…) nem mehetett be
senki. Továbbálltunk, és szerencsére a közelben lévő Fekvő Buddha temploma (Wat
Pho) nyitva volt. Wat Pho Bangkok legöregebb és legnagyobb temploma, I. Rama
király építtette több mint 200 évvel ezelőtt. „Thaiföld első egyetemének” is
szokták hívni, itt tanítják a tradícionális thai masszázst. A templom komplexum
több mint 80 ezer négyzetméteres területen fekszik, melyben több mint ezer
buddha ábrázolás van benne. A Wat Pho komplexuma fallal van két területre
osztva, a déli területen van egy működő buddhista kolostor, mely a szerzetesek
lakóhelye és iskolája. Az északi területen található a hatalmas fekvő Buddha (43
méter hosszú és 15 méter magas, jobb karjával a fejét támasztja. 3 méter magas
és 4,5 méter hosszú talpán 108 gyöngyberakásos buddha ábrázolás látható) és a
masszázs iskola. A templomon kívül van 91 sztúpa, 4 csarnok és egy központi
szentély. A kisebb sztúpák tartalmazzák a királyi családok hamvait. A terület
tényleg hatalmas, késő délután lett, mire végeztünk a nézelődéssel. Hazaindulás
előtt még egy félórás talpmasszázsra is beültünk Somával – nehogy már
hazamenjünk az eredeti kipróbálása nélkül! :) Még egy apróság… a hivatalos,
illetve szent helyekre csak fedett vállal és térddel engednek be – magyarul megfelelő
ruházatban. Mivel nagyon meleg van, sok turista nem felel meg az előírásoknak,
de szerencsére a templomok, paloták körül mindenütt lehet hosszúnadrágot és
ingeket kapni. (Mi is vettünk 100 és 150 Bathért /800, 1200 Ft…/ )
Utolsó előtti napunkon
megint rápróbáltunk a Királyi palotára és az ott lévő smaragd Buddhára… és most
sikerült! Bejutottunk. Képzeljétek el a metrót (pl. Pesten) a csúcsforgalomban,
ahogy hömpölyög a tömeg… na, ugyanez volt a helyzet itt is. Mintha fél Kína ide
tömörült volna… Ráadásul a királyi palota épületei hihetetlenül részletesen és
gazdagon díszítettek – mint a barokk a köbön… - mindenütt arany- és gyöngyberakás,
szobrok, festmények. A sok dísz és ember szinte vizuális sokkot okoz… A palotát
szintén I. Rama építtette, több mint 200 éve. A Smaragd Buddha temploma a
palota komplexum területén látható (bár inkább a sok nézelődőtől alig látható…),
itt összpontosul a tömeg. Maga a smaragd Buddha 75 cm, emelvényen van
kiállítva, nem fotózható. Őszintén szólva, nekem a fekvő Buddha sokkal jobban
tetszett… A kötelező látnivalók után kitaxiztunk a Chatuchak piacra, ami a
belvároson kívüli hatalmas piac – mint egy komplex kisváros… mindent lehet itt
is kapni, ételt, ruhát, élő állatokat, stb… nagyon jó áron, igazából legalább
fél-egy nap kellene a teljes bejárásához. Nekünk csak pár óránk volt, de így is
élveztük. És ezzel be is fejeztük Bangkokkal az ismerkedésünket… Késő délután
hazamentünk, elkezdtük az összepakolást. Holnap reggel repülünk haza…
Utolsó napunkon a
korábban már említett taxisainkkal időben kijutottunk a reptérre, simán
felszálltunk és szerencsésen haza is értünk. Egyedül azt sajnálom, hogy mangót
nem hoztunk magunkkal! Azt gondoltuk, hogy ételt nem lehet felvinni a gépe, de
az orosz turisták dugig voltak gyümölccsel… sehol nem ellenőrizték őket és
minket sem.
Hogy hogyan éreztük
magunkat? Nagyon jól! Első távolkeleti utunk teljesen azt nyújtotta, amire
vágytunk… sok izgalmat, szépséget és rengeteg szép emléket kaptunk Thaiföldtől.
Visszavágyunk…
A tények:
Bangkok vagy thai nyelven Krung Thep (magyarul: az angyalok
városa) Thaiföld fővárosa, s egyben legnagyobb városa is. A város lakossága a
2010-es népszámlálás szerint 8 280 925 fő, míg a bangkoki agglomeráció 2016-ban
mintegy 17 millió fő. A város központja a Csaophraja folyó jobb partján
fekszik, a Thai-öböl (Sziámi-öböl) mellett. Beceneve: „Kelet Velencéje”.
krathongok
...és a mienk
Királyi Palota
Wat Pho
a Fekvő Buddha
maszázsiskola
Királyi Palota - újra
Chatuchak piac
