Agadir (Marokkó)

Ma korán keltünk, 5.30-kor. Hatra - percre pontosan - jött értünk Mohammed, bevitt minket Marrakechbe. Itt várt ránk a GetYourGuide-os kisbusz, és elindultunk a mai célunk felé: Agadirba. Marrakech és Agadir között 250 km a távolság, kb. 3 óra az út oda is és vissza is - tehát egész napos kirándulást foglaltunk. 14-en mentünk, norvég, del-amerikai és ki tudja honnan való útitársakkal. A vezetőnk angolul, franciául, spanyolul és arabul is beszélt, de valahogy nem nyerte el a tetszésem. Bár kedves és precíz volt, de érződött, hogy csupán egy minél gyorsabban letudandó munkának tekint mindegyikőnket. Odaúton, kora reggel megint beköszöntött a hideg, de Agadirban már felmelegedett az idő. Első látnivalónk a Krokodilpark volt, majd felmentünk az erődhöz, innen egy argánolaj boltba és végül az óceánpartra. Délután 3 körül indultunk vissza, 5-re jött értünk Mohamed a belvárosba és este 6-ra értünk haza.

Agadirban első úticélunk a Crocopark volt. Ez nem hagyományos „állatkert”, hiszen nagyrészt krokodilokat mutat be – több mint 300-at! Ezenkívül van itt teknős, óriáskígyó és gyíkok is, de a fő profil a krokodil. Kis bemutatóterem – pl. csontvázokkal, fotókkal -, és egy nagy kaktuszkert teszi teljessé a parkot. Működik itt egy étterem, és csomó játék is van… A belépő pedig nem drága, felnőtteknek kb. 4000 Ft-nak megfelelő Dirham.

Agadir egyik nevezetessége a hegytetőn álló régi erőd, a kasbah. Az erődöt 1572-ben építette Moulay Abdallah al-Ghalib. Az 1960-as földrengésben az erőd összedőlt. A fal egy hosszú szakaszát helyreállították, és innen rálátni az egész városra, a kilátás egészen elképesztő. Természetesen itt is vannak tevések, majmosok, árusok – de senki sem tolakodó.

(Agadir több mint fél millió lakosú. Az 1960-as hatalmas földrengésben kb. 60.000 ember halt meg, szinte az egész város rombadőlt. Újjáépítették, de emiatt igazán régi épületi nincsenek.)

Végül ellátogattunk egy argánolaj üzletbe is, ahol meséltek – angolul – az argánfáról, az olaj készítéséről, és megmutatták a terméket is. Vásároltunk, majd kimentünk az óceánpartra. Szép tiszta, televan csigákkal, kagylókkal. És a víz is egész langyos volt…

CrocoPark bejárata

a kasbah (erőd)

argán-bolt

Aranypart és vidámpark (Salou)

Idén is utolsó pillanatban találtuk ki, hogy el kellene mennünk nyaralni. Mondtam Somának, hogy Spanyolországban még nem voltunk, menjünk oda. Kocsival. Sosem láttam még ennyire tágrameredt szemekkel rámnézni... pedig sok őrültségbe belerángattam már. De megmagyaráztam neki (Emlékeztek a mastercardos reklámra...?): Ha repülővel megyünk, négyőnknek repjegy 4x 60-80.000 Ft, plusz pogyássz, stb.. összesen 400.000 Ft felett van. Az autó viszont kb. 4 tankkal megjárja - kb. 160.000 Ft, autópályadíj 20-30.000 Ft, összesen max. 200.000 Ft-ból kijövünk. Kevesebb, mint a fele... A távolság tudom, nagyon sok, 2000 km (21-22 óra utazás egyhuzamban). Viszont az élmény megfizethetetlen. És ráérünk, nem kell 1 nap alatt lerohannunk a spanyolokat. (Milán már nagy, ő tőlünk függetlenül nyaral... Ma-holnap már 20 éves. El kell fogadnunk. Viszont a két kicsivel még jó pár évig kirándulhatunk!)

Végülis sikerült meggyőznöm Somát, úgyhogy kora hajnalban elindultunk. Annyira büszke vagyok Gergőre és Zalánkára, szó nélkül keltek hajnal 3-kor, végigülték az egész napot az autóban, nem panaszkodtak, aludtak, játszottak. Magyaroszág - Szlovénia - Olaszország vonalon csorogtunk lefelé, megtettünk 1200 km-t. A legbüszkébb persze Somára vagyok, hihetetlen jó sofőr! Első éjjel Diano Marinába – egy olasz/ligur kisvárosban – aludtunk, majd másnap Franciaországot átszelve, 800 km-t megtéve, elértük a spanyol határt.

Innen szépen, pár óra alatt megérkeztünk Salou-ba. Ez egy kis tengerparti város Észak-Spanyolországban Barcelonától 1 órára. A szállásunk szép és jó volt, bár a légkondi gyenge. Lementünk a partra, hatalmas a nyüzsgés, szép homokos a beach (úgy is hívják ezt a részt, hogy Costa Dorada, azaz Aranypart.) Mostmár pihenünk... Jó éjt mindenkinek!

Másnap - a hosszú út után - laza, tengerpartos napot tartottnk. Bemelegítésként indítottunk egy bőséges reggelivel a hotelben, majd ugyanitt kis levezetésként medencéztünk egyet. Délután viszont kimentünk a tengerre... A part tényleg aranyhomokos, a víz nagyon meleg és nagyon sós, de tiszta. Láttunk pár halacskát is. Mindemellett leégtünk (a vízben!) mint a Reichstag. Meg szerintem a másik ezer turista is, aki szintén ottvolt... Összességében bár zsúfolt, de nagyon szép a spanyol tengerpart. Tenger gyümölcse-s vacsora után visszatértünk a szállodába. Kutya meleg volt, még este is. És a klímánk csak zúgott, de nem hűtött... (Soma szerint fűtött.) Majd beledöglöttünk, nem kívánok senkinek ilyen fullasztó meleg éjszakát. Le is pontoztam mérgemben a hotelt.

Következő nap a PortAventura vidámparkba mentünk. (A szálláshoz járt a jegy... Avagy Monthy Piton után szabadon (Brian élete film szövegére építve): mit adtak nekünk a spanyol hotelesek? Szállást. Jó, de mit adtak még? Finom reggelit. De mit még?! Medencét és animátorokat... Ezenkívül? Mindegyikőnknek ingyen belépőjegyeket a vidámparkokba.) - Lehet, hogy mégse haragszom annyira már rájuk.

A Portaventura Európa egyik legnagyobb vidámparkja, 30 éves idén. 3 részből áll: a klasszikusból, egy vizi vidámparkból es a Ferrari world-ből. A klasszikus 6 vagy 7 világból épül fel, hatalmas. Van itt minden, a babajátékoktól a szívinfarktust okozó átfordulós óriás hullámvasútokig. Mivel Zalánka elérte a 140 cm-t, szinte mindenre felülhetett. Eleinte nagyon élvezte, de a 6. órában a sokadik játekot követően már éreztem, hogy elfáradt. Gergő szokásához híven óckodott a hullámvasutaktól, csak egyet próbált ki, mint kiderült pont az egyik legbrutálisabbat. Persze én is mentem mindenhova velük. Imádom őket! …Elsősorban a gyerekeim, de a hullámvasutakat is. (Viszont így sok fotót nem csináltam.) A vízi játékokból csak néhányat teszteltünk, és estefelé a Ferrari world-öt is csak felületesen tekintettük meg. Pl. az 5 másodperc alatt 180 km/órára gyorsuló Red Force-t is kihagytuk- egy órát kellett volna várnunk, hogy sorrakerüljünk. Inkább hazajöttünk az ingyenes busszal. (Mert ennek a fránya hotelnek a szállás és a vidámpark között ilyenje is van.) Viszont itthon öröm ért bennünket. Nem, nem javították meg a klímát! Csak ahogy hazaértünk, hatalmas eső lett, isteni friss lett a levegő.

4. nap egy finom reggeli után újra útrakeltünk, és elindultunk Marseille-be… de ez már egy következő bejegyzés története.

hotelünk

paella

a vidámpark bejárata

Ferrari world

A Gazella atyja (Abu Dhabi)

Valahogy idén télen nagyon sok volt a munka (még a szokásoshoz képest is), igencsak elfáradtunk. Ezért januárban eldöntöttük: utazunk! Kellett a kikapcsolódás… Szerettünk volna egy kis napfényt, meleget, és a 2 Kicsit is vinni akartuk magunkkal.

Célpontunk az Arab Emirátusok, ezen belül is a főváros: Abu Dhabi lett. Hogy miért nem a közkedvelt Dubai? Több okból is… Egyrészt január-februárban nincs közvetlen WizzAir járat Dubaiba, csak a fővárosba – viszont ide megfizethető az ára; másrészt Dubai nekünk túl nyüzsgőnek tűnt, mi inkább pihenni, feltöltődni akartunk, nem szaladni egyik látnivalótól a másikig. Legtöbben Abu Dhabin csak átutaznak, max. 1-2 napot töltenek itt – mi viszont 1 hétre terveztünk.

Az Egyesült Arab Emirátusok (vagy Emírségek) az Arab-félsziget délkeleti részén fekszik, 7 emírségből (részből) áll, fővárosuk Abu Dhabi. Az Emirátust összesen 9,5-10 millióan lakják (kb. mint Magyarországot) és picivel kisebb a területe mint a mi országunké (viszont a sivatag miatt csak töredék része lakott). A fővárosban pl. közel 3 millióan laknak! Az Abu Dhabi név jelentése: a Gazella atyja (valószínűleg a nemzeti állatukról, az onix antilopról kapta a nevét).

A WizzAir gépe hajnalban indult Budapestről, 6 órát utaztunk, és a 4 óra időeltolódást (pluszban) hozzáadva késő délután érkeztünk meg. A reptéren várt a hotel taxija - bár elég nagy volt a forgalom -, de fél óra alatt odaértünk a szállásunkra. A Grand Millenium Al Wahda hotelt választottuk a Downtownban, nagyon elégedettek voltunk vele, lepakoltunk, szusszantunk, majd medencéztünk egyet a tetőn a 31. emeleten, és végül átmentünk a szomszédos plázába szétnézni (a szobakártyánk közvetlen átjárás biztosított a hotel és a Mall között).

2. nap sétáltunk egy „kicsit” – cirka 3-4 km-t… mivel 28 °C volt, élveztük – elmentünk egy botanikus kert+közparkba, majd taxit hívtunk (nagyon olcsó, a mobilos applikáció pedig megbízható) és megnéztük az Etihad tornyokat, pontosabban a tetejéről (300 m magasról) a várost. Az Etihad tornyok 5 épületből állnak (lakó, iroda és hotelszobákkal…), a város legmagasabb pontja ez, még a Halálos iramban 7. részében is szerepeltek. Gyorslift visz fel a tetőre, ahol körbe lehet menni, sőt van lehetőség kávézni, szendvicset enni. Tényleg lélegzetelállító a kilátás, és a belépő is csak pár ezer Ft-nak megfelelő Dirham.

3. nap gyereknap volt… Yas szigetén a Warner Bros. vidámparkot látogattuk meg, a Picik nagyon élvezték. Szép, tiszta, érdekes hely, bár nekem nem ez a top vidámpark, amit eddig láttam, és ráadásul elég borsos is az ára. (Tipp, ha koránkelők vagytok, érdemes kombinált jegyet venni 2 parkba, jóval olcsóbb. A Warner Bros.-on kívül a Ferrari World és egy vízividámpark is itt működik, sőt a mi Tropicariumunknak megfelelő SeaWorld szintúgy.)

4. nap: a mai nap a nevezetességekről szólt… Még a kiutazásunk előtt megismerkedtem egy (a férjével) kint élő magyar lánnyal, Hirsch Veronikával; ő vitt minket mindenfele. Először az Elnöki Palotát (Qasr Al Watan) néztük meg, legalább 2 órát voltunk bent; láttuk a Nagy tanácstermet, a Könyvtárt, az Államügyek termét. Hatalmas és gyönyörű az épület! Nekem 2 dolog különösen tetszett: egy szobor, a Szavak ereje. Olyan, mint egy tojás, de arab írásból (kalligráfiából) áll, a szövege pedig a következő: “A gazdagság nem az olaj és a pénz. Hazugság és nem segitség, ha nem az embereknek való segitségre használják!”. A másik pedig a hatalmas kristálycsillár, ami a világ legnagyobbikai közé tartozik. Ezután átmentünk az Emirates Palace Mandarin Oriental hotelbe, ami szintén gyönyörű, de irtó drága. Viszont a hotel előtere ingyenesen látogatható, meseszép …és persze ittunk aranyporos kávét! A végén a Zájed Shejk mecset következett. A nyolcadik legnagyobb mecset a világon. Nevét Zájed bin Szultán Ál Nahján emír-elnökről kapta. Tiszta, díszes nagy terek jellemzik, sok a medence körülötte, odabent pedig a világ legnagyobb kézzel szőtt szőnyege látható. Nőknek csak hosszú felsőben, nadrágban, illetve a fejet takaró kendőben lehet csak bemenni. A férfiak is hosszú nadrágban látogathatják, viszont a gyerekekkel elnézők. A mecset hivatalosan csak 2007-ben nyílt meg. Általában elmondható Abu Dhabiról, hogy itt minden új, max. 1-2 évtizedes. Utolsó állomásunk mára a Datolyapiac (…megígértük az itthoniaknak, hogy viszünk „dubajcsoki”t haza). Veronika segített, vitt minket autóval mindenhova és mesélt is közben…

5. és 6. napunk lazítós lett… Halpiacra mentünk (…imádtuk! Ibrahimmal összehaverkodva jó áron vettünk tengeri herkentyűket, amit ott helyben meg is sütöttek nekünk), majd a tengerpartra, Corniche beach-re. 29-30 °C volt, napoztunk, barnultunk – a tenger viszont hideg volt..  Másnap a Hudayriat beach-re mentünk, majd vissza a Hal- és Datolyapiacra. (Folyamatosan taxiztunk, 10 km-ért kb. 2-3.000 Ft-nak megfelelő Dirhamot fizettünk mindig.)

7. nap sivatagi szafariztunk Veronikával. Kb. 1 órára a várostól először megnéztünk egy tevefarmot, majd piknikeztünk a sivatagban (Veronika hozott minden hozzávalót: ételt, italt, homokszánkót...) Nagyon szép és megnyugtató a hely. Bár homoksivatag, de láttunk pár növénykét és egy kis piros rovart is. Megvártuk a naplementét, majd hazaautóztunk.

Utolsó napunkon – mivel csak este indult vissza a gépünk – megnéztük a Louvre-t. Igen, nem csak Párizsban, itt is van ilyen! Szép, nagy, értékes gyűjtemény. Az afrikai törzsi művészettől, az impresszionistákon át a modern művészekig minden megtalálható benne. A bejáratnál egyébként van egy ismert fotózkodós hely, mint egy divatbemutató kifutója; mi is lőttünk pár képet itt.

Pár dolgot még így is kihagytunk: nem mentünk el Al Ain-ba (oázis, tevepiac), nem láttuk a mangrove erdőt sem, sőt kimaradt a Forma 1-es pálya is. Abu Dhabi nekünk nagyon bejött. Gyönyörű, hatalmas, érdekes város, és – sivatag ide vagy oda - nagyon élhető.

Hogy kinek ajánlom Abu Dhabit? Aki szereti a minőséget („pompát”) de nem vágyik a hivalkodásra… Aki sok szépet szeretne látni, de azért lazítani is szeretne. Aki szereti a biztonságot – mi főleg a gyerekek miatt. És nem utolsó sorban: közvetlen járat van ide Budapestről.

kora reggeli indulás...

a kaland itt kezdődik

tetőtéri medence a hotelben

botanikus kert

Etihad tornyok

Warner Bros. vidámpark

Mandarin Orientál hotel

a híres aranyporos kávé

Elnöki Palota

a Szavak ereje

Zajed Shejk mecset

a világ legnagyobb kézzel szőtt szőnyege

Halpiac

Datolyapiac

tevefarm

sivatag

Louvre