2018. január 27., szombat

Kincsek és orchideák



2-3 éve, kora tavasszal véletlenül az interneten rábukkantam a klosterneuburgi orchideakiállítás plakátjára. Mivel Klosterneuburg Bécs mellett található - azaz nincs túl messze - március elején a családdal nekiindultunk, hogy lássuk a virágokat.
Szégyen, nem szégyen, de Klosterneubrgról nem sokat tudtam korábban. Annyi világos volt, hogy Bécs "elővárosa"... Ahogy utánanéztem, kiderült, hogy Ausztria egyik kulturális központja, az itt található apátság már 900 éves. A valláson túl az apátság kincstára, könyvtára és pincészete is igen híres.
Megérkezésünkkor mi is először magát az apátságot néztük meg (különböző túrák közül lehet választani: szakrális/vallási, birodalmi és borkultúra út - mi a másodikra fizettünk be). A kincstár valóban impozáns... nekem nem annyira a Verduni oltár jött be - pedig világhírű! -, sokkal jobban tetszettek a hermelines, ékköves főhercegi süveg és a régi könyvek...
Ezt követően az épület melletti pavilonban megleltük magát az orchidea kiállítást. Meglepő volt, hogy mekkora fedett területen rendezték el a virágokat, és talán még meglepőbb volt, hogy mennyi ember tolongott odabent... Tény, hogy a kiállítás meseszép. Aki a növényeket - orchideákat... - szereti, ismeri, tudja, milyen sok különleges van közöttük. Láttunk illatosat, különleges formájúakat és színűeket, kompozíciókat... Persze vásárolni is lehetett (elég jó áron), és szerencsére fotózni is. Fél napunk elment a kincstárra és a virágokra...
Sajnos ezt a kiállítást csak 2 évente rendezik meg itt, úgyhogy legközelebb csak 2019 márciusában lesz látogatható. Addig a látogatóknak be kell érniük a kincstárral és a borászattal...

A tények: 
Klosterneuburg 25 000 lakosú város Ausztriában, Alsó-Ausztria tartományban, Bécs egyik elővárosa, a Duna partján fekszik, Bécstől északra, közvetlenül a főváros szomszédságában.

az apátság



...és a kincsek



...meg az orchideák




még a pad is mohából volt




 

2018. január 6., szombat

Sörenberg


Svájci kirándulásunk alatt egy kis hegyi faluban, Sörenbergben szálltunk meg, és innen „csillagtúráztunk” mindenfelé. Korábban erről a településről sosem hallottam, csupán egy véletlen – és az internet… - révén bukkantam rá egy magánapartmanra. Csodálatos választás lett! Elfogadható áron, gyönyörű, idillikus környezetben, madárcsicsergés és tehénkolompolás közepette töltöttünk itt el egy hetet. (Családom egyöntetű véleménye is az, hogy ez volt az eddigi legszebb és legnyugodtabb kirándulásunk.)
Sörenberg Lucerntől nem messze, a hegyekben található. Bár falu, de minden megvan benne, ami kell – boltoktól, az éttermeken át a szórakozási és sportolási lehetőségekig. Gyönyörű, kiépített utak vezetnek mindenfele, lehet túrázni, biciklizni, láttunk rollereseket is. A település határában egy mászópályát és egy turisztikai központot (tájékoztatótermekkel, hatalmas játszótérrel) is kialakítottak, ez utóbbiban a környező lápot mutatják be. (Sörenberg környéke az UNESCO bioszféra rezervátumai közé tartozik.) A hegytetőkre kabinos felvonóval is fel lehet jutni, odafenn pedig – télen – különböző nehézségű sípályák vannak. Bár nincs közel, de Sörenberg az a hely, ahová bármikor szívesen visszamennék…

 Sörenberg

 a felvonó bejárata


 Mooraculum - avagy a láp bemutató-parkja

 játszótér

 mászópálya

 kirándulás az erdőben...



 kis német nyelvlecke az erdő közepén: Kutyákat (kérjük) pórázon vezetni!



 a teheneket ősszel leterelik a melegebb tó- és tengerpartokra


ez volt az apartmanunk

2018. január 1., hétfő

Cseresznye és a sajtüzem


Előző bejegyzésemben a svájci csokimúzeumról, most pedig a Gruyeres-i sajtgyárról szeretnék Nektek mesélni. A csokimúzeum után ugyan kissé jóllakva, de kíváncsian tértünk be ide…
Az épületbe belépve balra a shop és az étterem, rögtön szemben a pénztár, mögötte pedig a kiállítás látható. A belépőjeggyel együtt egy kis kóstolócsomagot is kaptunk, ezt csak később ettük meg. Szintén a pénztár mögött helyezkedik el az érlelőpincébe, ahol akár 7.000 guriga sajt is készül egyszerre. Az érlelés során többször is megfordítják a sajtokat (…automata csinálja), és bekenik sós vízzel.
A kiállítás rész, melyhez a főbb nyelveken audioguide is tartozik – és magyarul is! - nemcsak tárgyakat mutat be, hanem interaktív élményt nyújt. Cseresznye (ő egy boci) meséli el a történetét… (A sztori zanzásítva a következő. A sajtüzembe naponta kétszer 36 gazda hozza a friss tejet, a 800-1600 méter magasságon fekvő hegyi legelőkön finom, aromás füvet, gyógyfüveket legelő tehenektől. Egy tehén naponta 100 kg füvet legel és 85 l vizet iszik, majd ebből 25 l tejet ad. A sajtmesterek ebből készítenek napi 3-4 alkalommal, szezontól függően, összesen maximum 48 sajttömböt. Egy tömb átlagosan 35 kg súlyú, ehhez 400 l tejre van szükség.) A hegyi legelőkön legelésző tehenek kolompját hallgatva, a rétek vadvirágainak illatát beszippantva, tapintva, ízlelve minden át is élhetünk. A valódi gyártást is megtekinthetjük üvegablakokon keresztül, majd végül a sajtokat (megvásárlás után a shopban, vagy az étteremben) megkóstolva minden módon betelhetünk velük.

A tények:
Gruyères svájci település Fribourg kanton déli részén. Közel 2000, francia nyelvű lakosa van. A Saane völgyében elterülő középkori városka fontos turisztikai célpont, hírnevét öregbíti a helységből származó sajtfajta, a Gruyère is.


magyar audioguide is van...

sajtgyártás lépésről lépésre

így készül

ekkora (azaz kisgyereknyi :) ) egy guriga sajt

érlelés