SalajLand, a karácsonyi fényvarázslat

Somával – a családdal – házvásárlásba/felújításba kezdtünk, így 2020-ban valószínűleg nagyobb utakat nem fogunk tenni. Viszont nem szeretnénk lemondani a hobbinkról (…mármint az utazásról), ezért kisebb, olcsóbb, közelebbi célpontokat szemeltünk ki, amiket reményeink szerint havonta-kéthavonta azért meglátogatunk.

Már decemberben elkezdtük a Kis-utazást (ilyen az élet, az ember soha el nem téved... :) ): elsőre 2 helyet jelöltünk be a térképen, SalajLandot és az Ocean Orchids-et. Legtöbb embernek valószínűleg semmit nem mondanak ezek a nevek, de nálam régóta a bakancslistán szerepelnek. Magyarországról mindkettő pár óra alatt elérhető, előbbi Horvátországban, utóbbi meg Szlovéniában fekszik.

Kezdjük SalajLand-dal… Képzelj el kedves Olvasó egy 6 hektáros birtokot, ahol mindent – fát, bokrot, kerítést… - kivilágítanak karácsonyi füzérekkel. Ehhez „csupán” 5 millió égőt használnak fel… Jó magyar gondolkodás szerint azonnal számolni kezdtünk Somával, hogy mennyi is lehet a villanyszámlájuk. Hát sok. Valahol írták, hogy egy szezonban kb. 1 millió Kuna (kb. 40-44 millió Ft) a díja! Viszont rengetegen látogatják, csak Karácsonyig több mint 120.000-en mentek el megnézni, és vásárolták meg a belépőket… Egy felnőtt belépő 40 Kuna (=1600 Ft), 7 év alatt pedig ingyenes. A birtok november végétől január 12-ig van nyitva (naponta 15-22 óra között), feltételezzünk 200.000 látogatót – tehát közel visszajön az áram ára. A birtokon szuvenír árusok, kajáldák szintén vannak; gondolom így már nyereséges is… És nem is mondtam még, hogy minden nap egy rövid tüzijátékot is fellőnek, változó időpontban (…amikor mi voltunk, kb. 6-kor). A Szalai család – ők a tulajok – 2002-ben találta ki, hogy feldíszítik a birtokot. 17 év alatt világhírű attrakcióvá nőtték ki magukat. Minden évben más a tematika, mindig újítanak valamit.

Tőlünk (a Dél-Alföldről) 4 óra alatt el lehet érni Grabovnica-t, ez egy kis horvát település, ennek a szélén található SalajLand. A birtok mellett ingyenes a parkolás – igaz, a „szántóföldön”, elég saras volt -, rengeteg az autó. Mi nagyon ügyesen sötétedésre odaértünk (kb. délután 5 órára), így nem kellett km-eket gyalogolnunk a kocsitól a bejáratig. Halkan megjegyezném, hogy amikor már hazafelé indultunk kb. 7 órakor, több száz méteres autósor várt parkolóra. Tehát érdemes korábban érkezni… A bejáratnál csak Kunával lehet fizetni, viszont a dolgozók közül van aki segít Eurót váltani (…korrektek). A birtokon tényleg miden ki van világítva… még a járdák szélei is, a lépcsők, a 30-40 cm-es kis fenyők, hidak, kerítés… eleve nagyon szépek a fák így feldíszítve, de több szobrot, kompozíciót is készítettek (pl. Télapó szobrot, manókat, gombaházakat, óriásszívet, télapó szánját) fényfüzérből. A területen kis patak folyik át, ami pici tavakat képez, nagyon szépen tükröződik bennük este a fény. A birtok szélén, egy kis domboldalon betlehemet is állítottak, innen fentről remekül lehet ismét fotózni. Szerencsénkre szép tiszta időt fogtunk ki, nem fáztunk, kb. 1,5-2 órát töltöttünk SalajLandon.

Ezután visszamentünk a szállásunkra, a Pansion Kezele-be. (Még 20 km-re sincs SalajLand-től, Zágrábtól kb. 50 km.) Olyan érzésem volt itt, mintha egy skanzenbe csöppentünk volna. Az étterem mellett, fölött nyíltak az egyszerű, faborítású szobák, mellettünk pedig kis ajándékbolt, egy lovarda, biciklikölcsönző állt. Mindez természetesen horvát falusi környezetben. Nem volt drága, a szobához bőséges reggeli is járt, nagyon elégedettek voltunk. Másnap innen indultunk tovább Szlovéniába, megnézni az Ocean Orchids-et, de ez már a következő történet lesz…

 az útról jól látszik, csak a birtokról fordított a tábla :)

 fényfolyosó

 betlehem és a Télapó (...egy hölgy pirosban)

 világító és zenélő lufit is lehet venni!

 szánok mindenfelé...

 Pansion Kezele - mi a fotó "másik oldalán" laktunk,onnan fotóztam

 az étterem

Horvát csoda (Plitvicei tavak)

Mostani horvát kirándulásunk fő oka az volt, hogy már 1-2 éve tervezgetjük a Plitvicei tavak meglátogatását… Épp ezért kihasználva a jó időt és a hosszú hétvégét, péntek délután nekiindultunk. Este Slunjban szálltunk meg, a tavaktól kb. 20-30 km-re. Slunj nagyon szép kisváros, tele patakkal és vízesésekkel, melyek a házak között is csörgedeznek. Nem meglepő módon sok itt a vízimalom… Ja, és amit mi ugyan nem találtunk meg, de a kelet-német Winnetou filmek nagy részét itt forgatták, ennek emlékei is láthatók a városban (pl. indián oszlopok, stb). Reggel mentünk tovább… kb. fél óra alatt Plitvicére értünk. Mivel a honlapjuk tökéletes, szeretném csak zanzásítva onnan kiemelni a tudnivalókat (forrás:  http://www.horvatorszaginfo.hu/helyek/plitvicei-tavak/ )

A Plitvicei tavak Horvátország egyik legszebb természeti képződménye. Helyileg Karlovactól 75 kilométerre délre fekszik egy hegyvidéki területen. A tórendszert tápláló Bijela rijeka (fehér folyó) és a Crna rijeka (fekete folyó) folyók víztömegével, sodrásával és erejével több ezer éven keresztül vájta ki, alakította ki a Plitvicei tavak jelenlegi formáját. A Plitvicei tavak, a tavakat körülvevő hegyek dolomit és mészkő egyvelegéből épül fel. Ahol a vízáramlat akadályba ütközött, ott alakultak ki a mai vízesések. A Plitvicei tavak tórendszer legmagasabb tava (Proscanski tó) 637 méteren található, míg a legalsó 503 méter magasan. A 134 méter szintkülönbségen csodálhatjuk meg a vízesések sorozatát.

12 tó alkotja a felső tórendszert (Prošćansko, Ciginovac, Okrugljak, Batinovac, Veliko, Malo, Vir, Galovac, Milino, Gradinsko, Veliki Burget és Kozjak). A legfelső tó a Prošćansko, melyet a Matica folyó táplál (őt pedig a Bijela és Crna folyók).  A felső tórendszer legszebb látnivalója a 20 méter magas Labudovac vízesés. Itt szinte mindenki megáll fényképezkedni. A Kozjak zárja a felső tórendszert.

A Plitvicei tavak látnivalói közül kétség kívül a Nagy vízesés a legimpozánsabb. Ez a vízesés Horvátország legmagasabb / legnagyobb vízesése. Magassága 78 méter. A Nagy vízesés nemcsak méterében de kialakulásában is eltér a többi vízeséstől: amíg a többi vízesést a tavak szintkülönbsége formálja, addig ez a Nagy vízesés a meredek mészkő sziklafalból kizúduló vízzuhatag által keletkezett. A Nagy vízesést tápláló folyó innen 3 kilométerre délre, a Prijeka kosa lábánál ered és itt csatlakozik a Plitvicei tavakhoz. A Nagy vízesés esőzésekkor és a tavaszi hóolvadáskor nyújtja a legszebb látványt. 

A tudósok a XIX. századtól foglalkoznak a Plitvicei tavakkal. A mai ismereteink szerint, közel 1300 növényfaj él ezen a kicsike területen. Főként a mohák és algák élnek nagy számban, de a nedves réteken különleges harangvirág, boglárka és orchidea fajok élnek meg. A Plitvicei tavak növényvilága annyira különleges, hogy a IUCN Vörös listáján is számon tartják. Az állatok közül a leghíresebb a barna medve, mely nem nagyon látogatja a turisták által birtokolt erdei utakat. Közel 350-féle lepke, 50 emlős, 20 denevérfaj és közel 200 madárfaj őshonos itt. A legszembetűnőbb állat a pisztráng. Majd minden fajtája megtalálható itt.

És amivel kiegészíteném: közlekedtünk hajóval, kis csuklósbusszal és természetesen gyalog! Mobilom szerint 14 km-t tettünk meg… Nem éreztük, hihetetlen szép és nyugalmat árasztó volt ez a hely. Most nem volt nagy tömeg; gondolom nyáron, főszezonban ez az egész már nem olyan békés. De mi szerencsések voltunk, csodálatos napot töltöttünk el a természetben…

Rengeteget fotóztam, csak egy "kis ízelítő" belőle... (a képekre kattintva nagyban is megnyílnak!)