A következő címkéjű bejegyzések mutatása: étel. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: étel. Összes bejegyzés megjelenítése

2026. március 17., kedd

Ourika vízesések (Marokkó)

Mai nap délebbre indultunk, az Atlasz-hegységbe. Susuékkal (Marokkó utazás) megnéztük az Ourika vízesést (igazából, ha jól tudom 7 vízesés van...). Kora délelőtt indult a csoport Marrakeshből, mivel mi épp útbaestünk, felvettek bennünket a hotelünk előtt, és mentünk is tovább „lefelé”. A vízesés Marrakhestől kb. 60 km-re van, 1600 méter magasan. Odaúton megálltunk egy valódi berber háznál (bár 1-2 szobájában laknak, de inkább skanzen.) Érdekes volt látni, mennyire egyszerűen, de mégis kényelmesen élnek itt. Még saját kis malmuk is van…

Innen mentünk tovább a folyóparti éttermekig, itt leparkoltak a sofőreink (3 kisbusszal jöttünk), és gyalog folytattuk a túrát. Az elején nem is volt semmi probléma, de a közepétől már izgalmasabbá vált a séta. Elfogyott a kövesút, (vizes) sziklákon kellett felfelé mennünk kb. 300 métert. Nehéz terep, de megérte, nagyon szépek a vízesések. Lefelé sem volt sokkal könnyebb, de a helyi vezetők segítettek. Gyakorlatilag egy közepes nehézségű 1 órás túrát tudtunk le. (Zolika lépésszámlájója szerint 6 km-t tettünk meg összesen.)

Visszatérve a kocsikhoz, megebédeltünk a folyóparton lévő egyik étteremben, apró zsámolyokon ülve, és eléggé fázva. A túra alatt nagyon szép időnk volt, de délutánra megint hideg lett. Ebéd után a fele csoport ment a repülőtérre – ők már utaztak haza, másik felét meg visszavitték a szállásukra. Egy kedves fiatal pesti párral utaztunk visszafelé, jót beszélgettünk. Zalánka elfáradt, már útközben elaludt.

Csalóka a marokkói idő, bár nem volt meleg, de teljesen leégett az arcunk. Ráadásul szerintem holnapra izomlázunk is lesz… Viszont megérte, megint egy csodaszép helyet láttunk.

szép a táj az Atlasz hegységnél

kicsit mások itt a KRESZ táblák

berber ház konyhája

berber nappali



Ourika vízesés

patakparti ebéd

2025. augusztus 20., szerda

Harry Potter és a kalózok

Nem, kedves olvasó, nem egy új filmajánlót szeretnék megosztani Veled, hanem 2 budapesti éttermet bemutatni.

A Kicsikkel szeretjük a különleges („tematikus”) kajáldákat, amikben valami köré építik fel a látványt és a menüt. Ilyen helyeken „kettőt egy csapásra” élményben van részünk: nem csak finomakat eszünk, hanem jót szórakozunk is. A ’Magic Empire Kft’ 2 harry potter-es és egy kalózos éttermet, és számos szabadulószobát is üzemeltet. Mi először a Magic II-t majd a Pirate Empire éttermet próbáltuk ki.

A Magic II egyértelműen a Harry Potter sorozatra épít: sejtelmes, mágikus terek, zenék, varázslónak/boszorkánynak öltözött pincérek, és „varázslatos” ételek várnak. Ilyen pl. a varázsburger (fekete buciban finom husi és szósz), füstölgő bájitalok – és persze mindezek a filmeknek megfelelő fantázianevekkel ellátva az étlapon (csak hogy néhányat soroljak: Vérfarkas ragu, Magyar mennydörgés, Apró manók étke, Orkok csemegéje... mindenkinek a fantáziájára bízom, mit is rejthetnek ezek a kifejezések.) Ráadásul a bejáratnál van egy kis rész, ahol be tudunk öltözni mágusnak, és akár fotózkodni is lehet.

A Pirate Empire ezzel szemben egyértelműen kalózétterem. A berendezés itt is lenyűgöző, lüktető a zene, a pincérek persze kalózok, szintén van „fotó-sarok” (ahol Te magad is kalózzá válhatsz), és az ételek pedig a Karib-tenger kalózaira hajaznak… (azért itt is megemlítek párat: Fekete gyöngy, A leterített kraken és csatlósai, Feketeszakál lakomája, Barbarossa kincse). Külön dicséret illeti a bűvészt, aki az asztalok mellett szórakoztatja a vendégeket. A mi gyerekeinket teljesen elvarázsolta…

Hogy ajánlom-e ezeket az éttermeket? Egyértelműen igen! Hangulatos, finom, különleges. Egyetlen dolog, ami meggátolja, hogy éjjel-nappal itt együnk: az ár. Nem szörnyen drága (inkább közepes árfekvés), viszont egy 4-5 fős családnak azért már zsebbe kell nyúlnia érte. Viszont különleges alkalmakra – pl. szülinap, más ünnepség – tökéletes választás mindkét hely.


Magic II



Pirate Empire




...a bűvész

2025. augusztus 10., vasárnap

Graz, Stájerország fővárosa

Tavasszal sikerült – Abu Dhabi után – még egy kirándulást tennünk, igaz csak ide a szomszédba, Grazba. Stájerország fővárosa – Ausztria 2. legnagyobb városa – idáig valahogy mindig kimaradt a bakancslistánkról, de most kiszemeltük magunknak… Nem csupán a várost, hanem „előtte” a Zotter csokigyárat (amiről már korábban írtam a blogban… visszatérő látogatói vagyunk) és „utána” pedig Thalt, Arnold Schwarzenegger szülőfaluját (erről pedig ezután fogok írni). Mivel mindhárom célpontunk viszonylag közel esik egymáshoz, ezeket a programokat bele tudtuk sűríteni egy hosszú hétvégébe.

Grazról már sokat hallottam, főleg a karácsonyi vására révén, de látni még nem láttam. Nagyjából úgy képzeltem el, mint Szegedet: kb. akkora, a várost folyó szeli át (a Mura), itt is sok a látnivaló, sok az egyetemista, és sokat süt a Nap. Nem csalódtam. Hotelünknek a Novapark Flugzeughotel-t választottuk. A szálloda előtt egy kisgép áll, a tetőn pedig 2 nagy "landolt". Ez utóbbiak jelenleg étteremként működnek, kipróbáltuk, itt vacsiztunk. A Kicsik nagyon élvezték, finom volt az étel, bár – mint egy repülőn – kissé szűkös a hely. Maga a hotel is kényelmes, csak ajánlani tudom. Lepakolás után felfedeztük Graz-ot. Az Óvárosban indítottunk, sétáltunk egy nagyot. Majd üveglifttel felmentünk a hegyre, megnéztük a várnegyedet (Schlossberg). A várba (és az óratoronyhoz is...) több úton lehet felmenni: 260 lépcsőn, üveglifttel és siklóval. Láttuk az Óratornyot (Uhrturm), érdekessége, hogy a mutatók "fordítva" vannak, azaz a percet mutató a rövidebb és az órát mutató a hosszabb. A középkorban ezt logikusabbnak tartották, hiszen messzebbről is le lehetett olvasni - és végén a siklóval lejöttünk (…ez a sikló azért fura, mert kanyart vesz. Ez nem szokása ezeknek a közlekedési eszközöknek. És mellesleg egy házban van az egyik végállomása.). Átmentünk a Murinsel-en, ez a Mura folyón "lebegő" mű-sziget, amit pár éve építettek. Mindkét oldallal hidacska köti össze. Graz Európa kultúrális fővárosa volt, azért készült el ez az építmény is. Majd visszagyalogoltunk, vásároltunk a világ egyik legrégebbi pékségében (Hof-bäckerei = udvari pékség, kicsit utánaszámolva: 2025-1569 = 456 éve dolgoznak benne) és végül bementünk II. Ferdinánd mauzóleumába és mellette a katedrálisba. A telefonunk nagyon elégedett volt, cirka 8 km-t sétáltunk.

A gyerekekre is gondoltunk, késő délután a Jump 25 trambulinparkba mentünk ki Graz határában. Régi, hatalmas repülőteret alakítottak át sportközponttá, van ott minden. Könnyen odataláltunk, de kicsit meginogtunk, amikor katonai terepruhás arab srácokat láttunk ejtőernyővel, viszont kedvesek voltak, megmutatták melyik hangár a trambulinpark. Úgyhogy a vad kroszmotorosoknak már csak integettünk... (A trambulinpark méreteit ha megpróbálnám érzékeltetni: naggggyon nagy fedett régi hangár, kb. mint 4-5 szegedi Crazy Jump.) Rádasásul elkövettem egy hibát... rendeltem a fiúknak üdítőt meg 4 pizzát. Azt hittem, szeletet adnak. De kaptunk 4 teljes nagy doboz pizzát. Pár napig pizzát ettünk...

Ezt követő nap megnéztük Thal-t. (Erről a következő bejegyzésben írok.) Hazaindulásunk délelőttjén még Zazó lecsúszott a várban található óriáscsúszdán. Ez a világ legnagyobb földalatti (…hegyen belüli) csúszdája, 64 méter magasról indul, 174 méter hosszú, és akár 30-40 km/órára is fel lehet gyorsulni benne. Nagyon büszke vagyok a kicsire!

Összességében Graz nagyon tetszett nekünk. Nyugodt, szép és érdekes város. Nem a nyüzsgésről, hanem a kényelmes kikapcsolódásról szólt ez az utunk.


hotelünk



a vár (lépcsőkkel, Óratoronnyal)

Zazó lecsúszott

Óratorony 

kilátás a várból (nagy kék UFO a Művészeti Múzeum)

Mur-Insel



Hof-Bäkerei

Mauzóleum


katedrális


Jump 25 



2025. március 1., szombat

A Gazella atyja (Abu Dhabi)

Valahogy idén télen nagyon sok volt a munka (még a szokásoshoz képest is), igencsak elfáradtunk. Ezért januárban eldöntöttük: utazunk! Kellett a kikapcsolódás… Szerettünk volna egy kis napfényt, meleget, és a 2 Kicsit is vinni akartuk magunkkal.

Célpontunk az Arab Emirátusok, ezen belül is a főváros: Abu Dhabi lett. Hogy miért nem a közkedvelt Dubai? Több okból is… Egyrészt január-februárban nincs közvetlen WizzAir járat Dubaiba, csak a fővárosba – viszont ide megfizethető az ára; másrészt Dubai nekünk túl nyüzsgőnek tűnt, mi inkább pihenni, feltöltődni akartunk, nem szaladni egyik látnivalótól a másikig. Legtöbben Abu Dhabin csak átutaznak, max. 1-2 napot töltenek itt – mi viszont 1 hétre terveztünk.

Az Egyesült Arab Emirátusok (vagy Emírségek) az Arab-félsziget délkeleti részén fekszik, 7 emírségből (részből) áll, fővárosuk Abu Dhabi. Az Emirátust összesen 9,5-10 millióan lakják (kb. mint Magyarországot) és picivel kisebb a területe mint a mi országunké (viszont a sivatag miatt csak töredék része lakott). A fővárosban pl. közel 3 millióan laknak! Az Abu Dhabi név jelentése: a Gazella atyja (valószínűleg a nemzeti állatukról, az onix antilopról kapta a nevét).

A WizzAir gépe hajnalban indult Budapestről, 6 órát utaztunk, és a 4 óra időeltolódást (pluszban) hozzáadva késő délután érkeztünk meg. A reptéren várt a hotel taxija - bár elég nagy volt a forgalom -, de fél óra alatt odaértünk a szállásunkra. A Grand Millenium Al Wahda hotelt választottuk a Downtownban, nagyon elégedettek voltunk vele, lepakoltunk, szusszantunk, majd medencéztünk egyet a tetőn a 31. emeleten, és végül átmentünk a szomszédos plázába szétnézni (a szobakártyánk közvetlen átjárás biztosított a hotel és a Mall között).

2. nap sétáltunk egy „kicsit” – cirka 3-4 km-t… mivel 28 °C volt, élveztük – elmentünk egy botanikus kert+közparkba, majd taxit hívtunk (nagyon olcsó, a mobilos applikáció pedig megbízható) és megnéztük az Etihad tornyokat, pontosabban a tetejéről (300 m magasról) a várost. Az Etihad tornyok 5 épületből állnak (lakó, iroda és hotelszobákkal…), a város legmagasabb pontja ez, még a Halálos iramban 7. részében is szerepeltek. Gyorslift visz fel a tetőre, ahol körbe lehet menni, sőt van lehetőség kávézni, szendvicset enni. Tényleg lélegzetelállító a kilátás, és a belépő is csak pár ezer Ft-nak megfelelő Dirham.

3. nap gyereknap volt… Yas szigetén a Warner Bros. vidámparkot látogattuk meg, a Picik nagyon élvezték. Szép, tiszta, érdekes hely, bár nekem nem ez a top vidámpark, amit eddig láttam, és ráadásul elég borsos is az ára. (Tipp, ha koránkelők vagytok, érdemes kombinált jegyet venni 2 parkba, jóval olcsóbb. A Warner Bros.-on kívül a Ferrari World és egy vízividámpark is itt működik, sőt a mi Tropicariumunknak megfelelő SeaWorld szintúgy.)

4. nap: a mai nap a nevezetességekről szólt… Még a kiutazásunk előtt megismerkedtem egy (a férjével) kint élő magyar lánnyal, Hirsch Veronikával; ő vitt minket mindenfele. Először az Elnöki Palotát (Qasr Al Watan) néztük meg, legalább 2 órát voltunk bent; láttuk a Nagy tanácstermet, a Könyvtárt, az Államügyek termét. Hatalmas és gyönyörű az épület! Nekem 2 dolog különösen tetszett: egy szobor, a Szavak ereje. Olyan, mint egy tojás, de arab írásból (kalligráfiából) áll, a szövege pedig a következő: “A gazdagság nem az olaj és a pénz. Hazugság és nem segitség, ha nem az embereknek való segitségre használják!”. A másik pedig a hatalmas kristálycsillár, ami a világ legnagyobbikai közé tartozik. Ezután átmentünk az Emirates Palace Mandarin Oriental hotelbe, ami szintén gyönyörű, de irtó drága. Viszont a hotel előtere ingyenesen látogatható, meseszép …és persze ittunk aranyporos kávét! A végén a Zájed Shejk mecset következett. A nyolcadik legnagyobb mecset a világon. Nevét Zájed bin Szultán Ál Nahján emír-elnökről kapta. Tiszta, díszes nagy terek jellemzik, sok a medence körülötte, odabent pedig a világ legnagyobb kézzel szőtt szőnyege látható. Nőknek csak hosszú felsőben, nadrágban, illetve a fejet takaró kendőben lehet csak bemenni. A férfiak is hosszú nadrágban látogathatják, viszont a gyerekekkel elnézők. A mecset hivatalosan csak 2007-ben nyílt meg. Általában elmondható Abu Dhabiról, hogy itt minden új, max. 1-2 évtizedes. Utolsó állomásunk mára a Datolyapiac (…megígértük az itthoniaknak, hogy viszünk „dubajcsoki”t haza). Veronika segített, vitt minket autóval mindenhova és mesélt is közben…

5. és 6. napunk lazítós lett… Halpiacra mentünk (…imádtuk! Ibrahimmal összehaverkodva jó áron vettünk tengeri herkentyűket, amit ott helyben meg is sütöttek nekünk), majd a tengerpartra, Corniche beach-re. 29-30 °C volt, napoztunk, barnultunk – a tenger viszont hideg volt..  Másnap a Hudayriat beach-re mentünk, majd vissza a Hal- és Datolyapiacra. (Folyamatosan taxiztunk, 10 km-ért kb. 2-3.000 Ft-nak megfelelő Dirhamot fizettünk mindig.)

7. nap sivatagi szafariztunk Veronikával. Kb. 1 órára a várostól először megnéztünk egy tevefarmot, majd piknikeztünk a sivatagban (Veronika hozott minden hozzávalót: ételt, italt, homokszánkót...) Nagyon szép és megnyugtató a hely. Bár homoksivatag, de láttunk pár növénykét és egy kis piros rovart is. Megvártuk a naplementét, majd hazaautóztunk.

Utolsó napunkon – mivel csak este indult vissza a gépünk – megnéztük a Louvre-t. Igen, nem csak Párizsban, itt is van ilyen! Szép, nagy, értékes gyűjtemény. Az afrikai törzsi művészettől, az impresszionistákon át a modern művészekig minden megtalálható benne. A bejáratnál egyébként van egy ismert fotózkodós hely, mint egy divatbemutató kifutója; mi is lőttünk pár képet itt.

Pár dolgot még így is kihagytunk: nem mentünk el Al Ain-ba (oázis, tevepiac), nem láttuk a mangrove erdőt sem, sőt kimaradt a Forma 1-es pálya is. Abu Dhabi nekünk nagyon bejött. Gyönyörű, hatalmas, érdekes város, és – sivatag ide vagy oda - nagyon élhető.

Hogy kinek ajánlom Abu Dhabit? Aki szereti a minőséget („pompát”) de nem vágyik a hivalkodásra… Aki sok szépet szeretne látni, de azért lazítani is szeretne. Aki szereti a biztonságot – mi főleg a gyerekek miatt. És nem utolsó sorban: közvetlen járat van ide Budapestről.


kora reggeli indulás...

a kaland itt kezdődik

tetőtéri medence a hotelben

botanikus kert

Etihad tornyok



Warner Bros. vidámpark



Mandarin Orientál hotel


a híres aranyporos kávé

Elnöki Palota



a Szavak ereje


Zajed Shejk mecset


a világ legnagyobb kézzel szőtt szőnyege


Halpiac






Datolyapiac

tevefarm

sivatag




Louvre