Idén is utolsó pillanatban találtuk ki, hogy el kellene
mennünk nyaralni. Mondtam Somának, hogy Spanyolországban még nem voltunk,
menjünk oda. Kocsival. Sosem láttam még ennyire tágrameredt szemekkel
rámnézni... pedig sok őrültségbe belerángattam már. De megmagyaráztam neki
(Emlékeztek a mastercardos reklámra...?): Ha repülővel megyünk, négyőnknek
repjegy 4x 60-80.000 Ft, plusz pogyássz, stb.. összesen 400.000 Ft felett van.
Az autó viszont kb. 4 tankkal megjárja - kb. 160.000 Ft, autópályadíj 20-30.000
Ft, összesen max. 200.000 Ft-ból kijövünk. Kevesebb, mint a fele... A távolság
tudom, nagyon sok, 2000 km (21-22 óra utazás egyhuzamban). Viszont az élmény
megfizethetetlen. És ráérünk, nem kell 1 nap alatt lerohannunk a spanyolokat.
(Milán már nagy, ő tőlünk függetlenül nyaral... Ma-holnap már 20 éves. El kell
fogadnunk. Viszont a két kicsivel még jó pár évig kirándulhatunk!)
Végülis sikerült meggyőznöm Somát, úgyhogy kora hajnalban
elindultunk. Annyira büszke vagyok Gergőre és Zalánkára, szó nélkül keltek
hajnal 3-kor, végigülték az egész napot az autóban, nem panaszkodtak, aludtak,
játszottak. Magyaroszág - Szlovénia - Olaszország vonalon csorogtunk lefelé,
megtettünk 1200 km-t. A legbüszkébb persze Somára vagyok, hihetetlen jó sofőr!
Első éjjel Diano Marinába – egy olasz/ligur kisvárosban – aludtunk, majd másnap
Franciaországot átszelve, 800 km-t megtéve, elértük a spanyol határt.
Innen szépen, pár óra alatt megérkeztünk Salou-ba. Ez egy kis
tengerparti város Észak-Spanyolországban Barcelonától 1 órára. A szállásunk
szép és jó volt, bár a légkondi gyenge. Lementünk a partra, hatalmas a
nyüzsgés, szép homokos a beach (úgy is hívják ezt a részt, hogy Costa Dorada,
azaz Aranypart.) Mostmár pihenünk... Jó éjt mindenkinek!
Másnap - a hosszú út után - laza, tengerpartos napot
tartottnk. Bemelegítésként indítottunk egy bőséges reggelivel a hotelben, majd
ugyanitt kis levezetésként medencéztünk egyet. Délután viszont kimentünk a
tengerre... A part tényleg aranyhomokos, a víz nagyon meleg és nagyon sós, de
tiszta. Láttunk pár halacskát is. Mindemellett leégtünk (a vízben!) mint a
Reichstag. Meg szerintem a másik ezer turista is, aki szintén ottvolt...
Összességében bár zsúfolt, de nagyon szép a spanyol tengerpart. Tenger gyümölcse-s
vacsora után visszatértünk a szállodába. Kutya meleg volt, még este is. És a
klímánk csak zúgott, de nem hűtött... (Soma szerint fűtött.) Majd
beledöglöttünk, nem kívánok senkinek ilyen fullasztó meleg éjszakát. Le is
pontoztam mérgemben a hotelt.
Következő nap a PortAventura vidámparkba mentünk. (A
szálláshoz járt a jegy... Avagy Monthy Piton után szabadon (Brian élete film
szövegére építve): mit adtak nekünk a spanyol hotelesek? Szállást. Jó, de mit
adtak még? Finom reggelit. De mit még?! Medencét és animátorokat... Ezenkívül?
Mindegyikőnknek ingyen belépőjegyeket a vidámparkokba.) - Lehet, hogy mégse
haragszom annyira már rájuk.
A Portaventura Európa egyik legnagyobb vidámparkja, 30 éves
idén. 3 részből áll: a klasszikusból, egy vizi vidámparkból es a Ferrari
world-ből. A klasszikus 6 vagy 7 világból épül fel, hatalmas. Van itt minden, a
babajátékoktól a szívinfarktust okozó átfordulós óriás hullámvasútokig. Mivel
Zalánka elérte a 140 cm-t, szinte mindenre felülhetett. Eleinte nagyon élvezte,
de a 6. órában a sokadik játekot követően már éreztem, hogy elfáradt. Gergő
szokásához híven óckodott a hullámvasutaktól, csak egyet próbált ki, mint
kiderült pont az egyik legbrutálisabbat. Persze én is mentem mindenhova velük.
Imádom őket! …Elsősorban a gyerekeim, de a hullámvasutakat is. (Viszont így sok
fotót nem csináltam.) A vízi játékokból csak néhányat teszteltünk, és estefelé
a Ferrari world-öt is csak felületesen tekintettük meg. Pl. az 5 másodperc
alatt 180 km/órára gyorsuló Red Force-t is kihagytuk- egy órát kellett volna
várnunk, hogy sorrakerüljünk. Inkább hazajöttünk az ingyenes busszal. (Mert
ennek a fránya hotelnek a szállás és a vidámpark között ilyenje is van.)
Viszont itthon öröm ért bennünket. Nem, nem javították meg a klímát! Csak ahogy
hazaértünk, hatalmas eső lett, isteni friss lett a levegő.
4. nap egy finom reggeli után újra útrakeltünk, és
elindultunk Marseille-be… de ez már egy következő bejegyzés története.
.jpg)
