2017. december 9., szombat

Édes élet


3 évvel ezelőtti kirándulásunkkor Svájc nem csak a nézelődésről szólt, hanem természetesen a kóstolásról is!  Svájc híres mind a csokijairól, mind a sajtjairól – nekünk mindkettőt sikerült kipróbálnunk. És ezt nem is akárhogyan, hanem úgy, hogy meglátogattuk a gyárakat…
Most a Callier csokigyárról szeretnék először mesélni Nektek, legközelebb pedig a sajtüzemről. A csokigyár Broc faluban található, kb. 20 km-re a Genfi tótól. Hatalmas épületegyüttes – természetesen csomó gyártósorral -, a múzeum viszont könnyen „kiszúrható” benne, szép patinás kinézetével. Gyerekeknek a csokimúzeum ingyenes, felnőtteknek is elfogadható a belépő ára. A jegyvásárlásnál el kell döntenünk a vezetés nyelvét (sajnos magyar nincs, de így is érthető, élvezhető), majd figyelni a – repülőtéri kijelzőtáblára hasonlító… - felírást a pontos indulásról. Csoportokban engednek be bennünket, először a csoki történetét mesélik el az indiánoktól, kakaóbabtól, a középkori spanyolokon át egészen napjainkig. A „történelemóra” végén persze szóbakerül Callier is, hogyan is hozta létre a gyárát. Ezután megnézhetjük – sőt megfoghatjuk, megszagolhatjuk – a csokigyártás alapanyagait, pontosan elmagyarázzák, mit és hogyan csinálnak… Ahogy haladunk, üvegfalon keresztül nézhetjük is a gyártósorokat. Majd a vezetés végpontja (bár inkább csúcspontja :) ): a kóstolószoba következik! Egy nagy teremben O alakban asztalokat állítottak fel, belül a dolgozók állnak, kívül pedig a látogatók sétálnak körbe-körbe, és kóstolgatnak. Mindenki annyit eszik, amennyit akar, és amennyi beléfér… El kell szomorítanom Benneteket, nem olyan sok fér… (inni nem adnak!) A vezetés után – persze… - lehetőség nyílik vásárlásra is a múzeum boltjában, illetve aki elfáradt, beülhet a helyi moziba, ahol csokis filmeket, reklámokat játszanak… Aki viszont aktív – nálunk a gyerekek voltak azok… - az épület melletti édességekből felépített (édesség alakú játékokból álló) játszótéren égethetik el a kalóriákat.
Amit utólag fedeztem fel: valahol a közelben van a Nestle-nek egy outlet boltja, ahol igen kedvező áron lehet megvenni a csokikat… na majd legközelebb!

A tények:
François-Louis Cailler volt az, aki 1819-ben magával hozta az első csokoládéreceptet Svájcba, és az ő nevét viseli a cég. (Jelenleg a Nestlé-hez tartozik, de üzletileg teljesen független.) Cailler volt az is, aki a világon először készített táblás csokit.

(szerkesztői megjegyzés: bocs a dátumért a fotókon, képtelen voltam levenni... :( )

 a múzeum épülete



 minden tapintható, szagolható, kóstolható

 az egyik gyártósor

 ...és a kóstolható végeredmény :)


 hát igen... itt annyi csokit ehetsz, amennyi belédfér

 a múzeum shop 

és végül a játszótér

2017. december 2., szombat

Európa legnagyobb vízesése


Svájci kirándulásunk első megállója a Rheinfall, azaz a Rajna-vízesés volt Schaffhausen mellett. Mi Svájcot északról, Németország felöl közelítettük meg, így nem volt nehéz megtalálnunk.
A vízesés Európa legnagyobbja, és habár a zuhatag mindössze 23 méter magas, de nagyon széles, 150 méter. (Torkolati vízhozama közel 2400 m3/s.) Lényeg: hatalmas! Természetesen teljesen körbe van építve, kilátókkal, bemutatótermekkel, boltokkal, de ennek ellenére teljesen élvezhető a táj. Magát a vízesést körbejárhatjuk gyalog, kiépített kis utakon; és csónakon, illetve vízibuszon is – mi ezt az utóbbit választottuk. A „buszok” tulajdonképp kisebb hajók, melyek egészen a zuhatag közvetlen közelébe mennek. Több megállót tartanak, ilyenkor pár percre ki lehet szállni, nézelődni. Nagyon hangosan robajlik a víz, mindenki kicsit vizes lesz az úton, de a látvány megéri. Így közelről szembesül az ember a természet erejével! A vízesés mellett/felett áll a középkori Lauen vár, amit akármennyire is igyekeztünk, nem találtuk ki, hogyan közelíthetnénk meg. Mindenestre jó fotókat lehetett készíteni róla… Eleve a Rajna is csodálatos, tiszta – tele halakkal! – szintén jó fotótéma. A vízesés kb. 2-3 óra alatt bejárható…

A tények:
Schaffhausen egy svájci precizitású kisváros, híres óragyárral. A Mindenszentek-székesegyházában híres harang lakik, 1486-ban öntötték, és hangja ihlette a német költő Schillert a Harang éneke megírására.

 svájci táj

 ...naná, hogy léghajóval!

 ilyen tiszta a Rajna...



 és pár fotó a zuhatagról




 Laufen vára