Menjünk világgá!: Andersen és a biciklik (Koppenhága)

Az előző bejegyzésemben Billundról és a LEGOról írtam, de ennek a kirándulásunknak a leírása úgy lesz igazán teljes, ha beszélek pár szót Koppenhágáról is… Az előzményeket már tudod, kedves Olvasó: a kisebbik gyermekeink repülni akartak (…és a nagymama is), ezért kinéztük magunknak célpontként a Legóvárost. Viszont a Billundba szóló repjegyek jóval drágábbak voltak, mint Koppenhágába (…ide fejenként tizenpárezer Ft-ból megúsztuk, a gyerekek pedig szinte ingyen jöhettek), ezért ez utóbbi mellett döntöttünk. A kocsibérlés nem tűnt túl soknak (3 napra kb. 50.000 Ft), szállást szintén találtunk normális áron, tehát megvettük a jegyeket a dán fővárosba. És innestől kezdődtek a meglepetések… mármint ami az árakat illeti…

A ferihegyi indulás teljesen zökkenőmentesen zajlott, bár mint kiderült, a kisgyerekek miatt nekünk sorba sem kellett volna állnunk a becsekkolásnál. :) (Ezt nem tudtuk, hogy velük elsőbbséget kapunk…) A kicsik és Mama is élvezték a repteret, a Ryanair-es gépre a beszállást, és bár izgultak, de a felszállás szintén simán ment. Egyedül ami sok volt: a reptéri árak. Mama – teljesen jogosan – meglepődött az 1000 Ft-os ásványvízen. (Mi már ismertük a drágaságot, de azért nekünk sem tetszett.) A repülés alatt a gyerekek tableteztek, Mama meg sakkozott Somával – szóval gyorsan odaértünk. A le- és kiszállásunkkal sem volt probléma. A koppenhágai reptér jóval kisebbnek tűnik, mint Ferihegy, de ez csak a látszat… nem mértem, de legalább félórát mentünk, és még mindig nem értünk a végére. Hatalmas! Ráadásul a kocsibérlésünk helye a reptértől cirka 1-1,5 km-re esett. Bár szépen (minden) ki volt táblázva, tudtuk, hogy merre kell mennünk a bérautóért, és hogy busz is visz oda; de inkább elgyalogoltunk a kocsiért. Már valahogy ez sem tetszett… mármint, hogy ilyen messze van az érkezéstől az autó átvétele. Utána megkaptuk a kocsinkat, egy szép, alig használt hétülésest, de pl. kifelejtették belőle a gyereküléseket (hiába kértük). Ráadásul Soma bankkártyáján nem volt több százezer Ft-nyi depozitnak való (…ami a kocsi esetleges sérülése miatt kellhet), ezért az én kártyámat és jogsimat használtuk a kölcsönzéshez. Ráadásul kaptunk plusz pénzért(!) egy kis kütyüt az autó elejére, amivel nem kellett külön az autópályán/hidakon jegyet venni. (Az autópályák egyébként ingyenesek Dániában.) Kicsit döcögősen ment az egész… És ez nem minden, vasárnap, amikor visszahoztuk a bérelt autót – épen, szépen, feltankolva… - ki akartak fizettetni még velünk közel 2000 dán Koronát (majdnem 100.000 Ft-ot) a gyerekülésekért, a 2. sofőrért (…csak 1 volt), és hídpénzként. Felháborodtunk… A végén a hídpénzt ki kellett fizetni, ez 2 x 34 Euro volt (kb. 21.000 Ft) és a 2. sofőr regisztrálást (cirka 3 x 4000 Ft). Így a normális árú kocsibérlés elég borsosba ment át. Viszont az tény, hogy a hétüléses jól szuperált, nagyon kényelmes volt, jót utaztunk vele.

Mivel a repülő késő délután indult, és kevesebb mint 2 óra alatt odaért Dániába, de az autóbérléssel elég sok időt eltöltöttünk, estére értünk csak az apartmanunkhoz. Nagyon jó helyen, a belvárosban, egy emeletesház belső lakását kaptuk meg egy éjszakára (Boutique Hotel Apartments by Amalienborg a neve). Egy nappalis-konyhás, 2 kis hálós, nagy fürdőszobás apartman ez, nagyon kényelmes. Igazi skandináv – „Ikeás” – berendezéssel, letisztult formák, nagy terek… Somával még késő este nekiindultunk vacsorát keresni, egy Nettó-nál kötöttünk ki (semmi más nem volt már nyitva…), és mivel már ők is zártak, 5 perc alatt rohantam végig a Penny/CBA méretű és árukészletű bolton… Izgalmas volt, de sikerült! :) Sajnos cseperkélt az eső, és ez másnap is így maradt, ezért másnap délelőtt nem álltunk neki várost nézni, hanem elmentünk az egyik közeli plázába, ebédeltünk, majd továbbálltunk Billundba. Furcsának tűnt, hogy a hatalmas bevásárlóközpont boltjait zárva találtuk, de mint kiderült, kifogtunk egy nemzeti ünnepet (május 17-én a Nagy Imádság napja volt… nem tudom, pontosan mi ez, sehol sem találtam leírást róla, de mindenki bezárt). Összességében elmondható, hogy Dánia nem olcsó ország. Pontosabban nagyon drága… mind az ételek, mind a szolgáltatások a dán bérekhez vannak igazítva, nem a mi fizunkhoz. Szép ország, tiszta, az emberek kedvesek, elégedettek. Kicsit nekem „szeleburdiknak” tűntek – ezt nem tudom jobban megfogalmazni – pl. ahogy szétnézés nélkül mindenfelé bicikliztek, vagy ahogy a rakparton a több méter meredek szélén láblógatva üldögéltek… Valahol olvastam, hogy a dánok a skandinávok között a temperamentumosak (mint az olaszok). Hát valami ilyesmit éreztünk mi is…

Ott tartottam, hogy pénteken elmentünk Billundba, ahol fantasztikusan éreztük magunkat! Vasárnap délelőtt tértünk vissza Koppenhágába, szerencsére már napsütésben. Koppenhága belvárosában nehéz parkolni, az a néhány parkolóház, amit találtunk, mind dugig volt. Az Amalienborg mellett végre meg tudtunk állni, először megnéztük a Frederick’s Church-öt (én Frigyes-, illetve márvány templomként találtam meg…), evangelikus templom, hatalmas zöld kupolája van, ami 31 méter átmérőjű és 12 oszlop tartja. Utána átmentünk az Amalienborg központi, nyolcszögletű terére, ennek is a közepén V. Frigyes lovasszobra áll. A teret sok kisebb palota veszi körül… A palotaegyüttessel az volt a céljuk, hogy mintatársadalomként működjön, a királlyal a középpontban, és az őt körülvevő arisztokráciával. Ma a IX. Keresztély palota felső szintje a dán királyi család téli rezidenciája. Minden délben nagy őrségváltás zajlik a téren, de naponta többször kisebb medvekucsmás „különítmények” (…pár őr) masírozik erre, és leváltja társait. Ezt az egyik ilyen kisebb őrségváltást láthattuk mi is. Innen átmentünk Nyhavnbe. Nyhavn (=Új kikötő) egykor kereskedelmi kikötő volt, a város rossz hírű negyede, kocsmákkal, részeg matrózokkal. Mára már teljesen biztonságos, Koppenhága jelképe, többszáz éves színes házakkal és hajókkal a csatornában. Itt lakott Andersen is, rengeteg az étterem, fagyizó erre. Ja, és itt van az egyik nagy kompkikötő…

Sajnos több időnk már nem maradt, menni kellett a repülőtérre. Kihagytuk Tivolit (az 1843 óta működő vidámparkot csak kívülről láttuk), a Kerek tornyot, Christiansborgot, Rosenborgot, sőt még a Kis hableány szobrát is… sorolhatnám. A célunkat, hogy a kicsik repülhessenek és megnézhessék a LEGOparadicsomot, teljesítettük, és legalább egy csipetnyit belepillanthattunk Koppenhága életébe. Viszont az az érzésem, hogy ide még visszatérünk…

A tények:

Koppenhága Dánia fővárosa, egyben az ország legnépesebb városa is. A 10. században alapították, majd a kis viking halászfaluból a 15. századra Dánia fővárosa lett. 1 230 728 lakosával az ország és egész Skandinávia legnépesebb városa. Sjælland és Amager szigetén fekszik.