Menjünk világgá!: A rózsa neve (Melk)

Ausztriai nyaralásunk utolsó napján Melket néztük meg. Innsbruck felől jövet, a Swarovski kristályok és az ezüstbánya meglátogatása után késő este értünk a városba. Mivel alig bírt Soma leparkolni – kevés a szabad hely -, legnagyobb gyermekkel ketten indultunk neki este 10 körül szállást találni. (Szerencsére már legnagyobbunk is beszél valamennyit németül, hiába 13 éves…) Első helyen sajnos nem volt szabad szoba, a recepciós lány hajában meg egy hatalmas pók mászott – elég fura volt az egész. De utána betértünk a Hotel zur Post-ba, egy az apátságtól 1-2 utcányira levő nagyon barátságos szálloda-étterembe, itt kaptunk is szobát. Ráadásul a hotelnek saját fedett garázsa van, a parkolás gondja is megoldódott. A szobához reggeli járt, finom és bőséges – ezután mentünk megnézni az apátságot…

A melki apátság már régóta bakancslistás nálam, kb. azóta, amióta olvastam Umberto Eco: A rózsa neve c. regényét… A középkorban játszódó történetben egy fiatal, melki pap és egy idősebb, nagyon okos ferences szerzetes elindul Melkből egy olasz kolostorba, ahol felgöngyölítenek egy (illetve több) különleges gyilkosságot a templom falai között. Igazából a regény nagy része Itáliában játszódik, de valahogy mindenki Melkhez köti a történetet… én is. :)

Melk egy igazi osztrák kisváros. Nagyon régóta lakott, „már a rómaiak is” éltek itt, Namare erődjét hozták létre a hegyen. Később a németeké lett, a Babenbergek ide temetkeztek, és 1014. október 13-tól Szent Kálmán sírhelye is itt van. Az apátság (németül Stift) első szerzetesei a lambachi bencések, akik 1089. március 21-én vonultak be a hegyen épült kolostorba. Az épületet az évszázadok során többször átépítették; leégett, pestis pusztított körülötte, átesett a reformáción – nem volt könnyű életük az itt lakóknak. Jelenlegi formájában az osztrák barokk legnagyobb ilyen jellegű épülete. Az épületegyüttesben (amelynek déli szárnya 240 méter hosszú, főtengelyének hossza 320 méter) 500 helyiség található és 1365 ablaka van… ezt onnan tudom, hogy Ausztria legtöbb ablakú épülete. Bejáratánál Szent Lipót és Szent Kálmán szobra áll, innen egy kisebb, majd egy nagyobb udvarra érünk, ez utóbbiban gyönyörű szökőkúttal. Majd a császári lépcsőn felmenve a császári folyosóra, lakosztályhoz jutottunk – igazából ez a múzeum rész. A termekben vallási és iskolai műkincseket mutatnak be, többek között a melki kereszt (másolatá)t – ez Jézus Krisztus keresztjének egy darabja arany keresztbe foglalva – ezért is nem merik az eredetit kirakni, túl értékes. Továbbmenve a Márványterembe értünk, ez egy hatalmas díszterem, nagyon szép freskóval, majd az emeleti tornácon keresztül a könyvtárban kötöttünk ki. A könyvtár csodás! :) Eleve az egész apátság nagyon szép, de nekem ezek a termek tetszettek a legjobban. A plafonig nyúló könyvespolcokon rejtekajtókat fedeztünk fel, meg is kérdeztem a teremőr hölgyet, aki megerősítette, hogy igen, 5 vagy 6 ilyen kis szoba nyílik a polcokon át, asztallal-székekkel berendezve. A könyvtár 1888 kéziratot őriz: a legrégebbiek a 9. századból származnak és köztük van egy 10–11. századi Vergilius-másolat is. 1997-ben fedezték fel a kéziratok között a 13. századból származó Nibelung-ének egy töredékét. A könyvtár könyvállománya pedig összesen mintegy 100 000 kötetre rúg. Végül innen a templomba mentünk át, ahol sajnos fotózni nem volt szabad… pedig nagyon barokk! Rengeteg apró részlettel, aranyozással - nagyon jó fotótéma. Valóban az egyik legszebb barokk templom, amit valaha láttam. Kiérve az épületből a kertbe jutottunk, megnéztük a kerti pavilont, kávéztunk egyet, meghallgattuk a harangjátékot, és elbúcsúztunk az apátságtól.

Még megemlítenék azért pár érdekességet: a kolostornak saját iskolája van a XII. századtól (közel ezer éve!). Az iskola ma is működik, egy minnesotai (amerikai) bencés sulival tartanak fenn csereprogramot. A templom orgonáján az 1700-as években pedig a 12 éves Mozart is játszott. A másik fura dolog: állítólag egy titkos alagút vezet Melk egy belvárosi házába, amelyet korábban arra használtak a szerzetesek, hogy észrevétlenül és inkognitóban kijussanak a kolostorból, és részt vegyenek a világi életben.

Nagyon jól éreztem itt magam. Az apátság gyönyörű, különleges… bármikor szívesen visszajövök ide, és ahogy láttam, a fiúknak is tetszett!

A tények:

A Szent Benedek-rendi melki apátság az Alsó-Ausztriai Melkben, a Duna mentén található. Wachau jelképeként az UNESCO világörökségi védelmét élvezi.