Csokimúzeum - idehaza

Édesszájúak vagyunk a fiúkkal, úgyhogy szeretjük kipróbálni/megkóstolni kirándulásaink alatt a közeli csokimúzeumokat. Voltunk már Svájcban, Ausztriában ilyen helyen, viszont Magyarországon még sosem… Pedig idehaza is van több. Pár éve fedeztem fel a budapestit, de csak most jutottunk el megnézni.

A pesti Csokoládémúzeum Csömörtől nem messze, a Bekecs utcában található. Itt régen erdő terült el, egy gazdag család vadászkastélya állt benne. A család kivándorolt Amerikába, a házat államosították, és pár évvel ezelőtt megvette a Rákóczi delikát (…nem tudom, ez-e a hivatalos nevük), és kialakítottak benne egy nagyon szép múzeumot és egy kis édességboltot. Már a ház is jól néz ki, ápolt kert veszi körül, a kerítés kakaófát mintáz, pár szobrot is elhelyeztek odakint. Belül pedig mintha visszacsöppentünk volna 100 évet az időben. Az előtérben gyülekeztünk, innen indult a csoport – csak csoportosan látogatható, a jegy 2990 Ft/fő, gyereknek pedig 200 Ft-tal kevesebb… Már itt kaptunk kóstolót: egy csokiszökőkútba mártogatott marcipángolyókat. A következő szoba a Rákóczi lovagterem volt, ahol elhelyezték a régi – ma már értékes – csokis, kakaós és teásdobozokat, középen megterített asztal állt, falon hatalmas festmény… Kicsit zsúfolt benyomást keltett, de mivel elsősorban múzeum, nem zavaró. Itt is kaptunk kóstolót, és végig a kb. 2 órás túrán folyamatosan. Nem számoltam, de legalább 8-10 fél csokit eszegettünk útközben. Több termen is áthaladtunk, régi utcarészletet kirakattal, pálinkáspincét, boltot mintáztak meg bennük. A túrát vezető hölgy pedig folyamatosan mesélt… Félúton pedig legyártottuk a saját csokoládénkat. Kis mély sütistálkába folyékony csokit csorgattunk, és mindenki ízlése szerint megszórta „feltétekkel”… Én mákos gyömbérest csináltam, Soma chilliset, Milán sósat és karamellást, a kicsik pedig kókuszt, mogyorót, és ki tudja még mit raktak a sajátjukra. (A saját csokit egyébként a túra végére jól lehűtik, kemény lesz, és meg is kaptuk hazavitelre.) Ekkor mindenkinek öntöttek egy nagy pohár forró csokit – ha még nem lett volna elég… - és beültünk a moziterembe. Kb. 10-15 perces retro kisfilmet vetítettek le a kakaó, csoki származásáról, készítéséről. Közben persze csokit eszegethettünk… A túra végén, megkapva a saját csokinkat, a boltban kötöttünk ki, ahol mindenféle – olcsó és drága, ismert és különleges – édességeket és teákat lehetett vásárolni.

Összességében elmondhatom, hogy megérte a túra. A ház nagyon szép, a túravezetőnk felkészült, a csokik finomak. Bár nincs mögötte csokigyár, mint pl. az osztrákoknál, de nagyon jól szórakoztunk.

A tények:

A múzeumról és a túrákról a Csokoládémúzeum honlapján érdemes tájékozódni.  http://www.csokolade-muzeum.hu/