Mostani horvát
kirándulásunk fő oka az volt, hogy már 1-2 éve tervezgetjük a Plitvicei tavak
meglátogatását… Épp ezért kihasználva a jó időt és a hosszú hétvégét, péntek
délután nekiindultunk. Este Slunjban szálltunk meg, a tavaktól kb. 20-30 km-re.
Slunj nagyon szép kisváros, tele patakkal és vízesésekkel, melyek a házak
között is csörgedeznek. Nem meglepő módon sok itt a vízimalom… Ja, és amit mi
ugyan nem találtunk meg, de a kelet-német Winnetou filmek nagy részét itt
forgatták, ennek emlékei is láthatók a városban (pl. indián oszlopok, stb).
Reggel mentünk tovább… kb. fél óra alatt Plitvicére értünk. Mivel a honlapjuk
tökéletes, szeretném csak zanzásítva onnan kiemelni a tudnivalókat (forrás: http://www.horvatorszaginfo.hu/helyek/plitvicei-tavak/
)
A Plitvicei tavak
Horvátország egyik legszebb természeti képződménye. Helyileg Karlovactól 75
kilométerre délre fekszik egy hegyvidéki területen. A tórendszert tápláló
Bijela rijeka (fehér folyó) és a Crna rijeka (fekete folyó) folyók
víztömegével, sodrásával és erejével több ezer éven keresztül vájta ki,
alakította ki a Plitvicei tavak jelenlegi formáját. A Plitvicei tavak, a
tavakat körülvevő hegyek dolomit és mészkő egyvelegéből épül fel. Ahol a
vízáramlat akadályba ütközött, ott alakultak ki a mai vízesések. A Plitvicei
tavak tórendszer legmagasabb tava (Proscanski tó) 637 méteren található, míg a
legalsó 503 méter magasan. A 134 méter szintkülönbségen csodálhatjuk meg a
vízesések sorozatát.
12 tó alkotja a felső
tórendszert (Prošćansko, Ciginovac, Okrugljak, Batinovac, Veliko, Malo, Vir,
Galovac, Milino, Gradinsko, Veliki Burget és Kozjak). A legfelső tó a
Prošćansko, melyet a Matica folyó táplál (őt pedig a Bijela és Crna folyók).
A felső tórendszer legszebb látnivalója a 20 méter magas
Labudovac vízesés. Itt szinte mindenki megáll fényképezkedni. A Kozjak zárja a
felső tórendszert.
A Plitvicei tavak
látnivalói közül kétség kívül a Nagy vízesés a legimpozánsabb. Ez a vízesés
Horvátország legmagasabb / legnagyobb vízesése. Magassága 78 méter. A Nagy
vízesés nemcsak méterében de kialakulásában is eltér a többi vízeséstől: amíg a
többi vízesést a tavak szintkülönbsége formálja, addig ez a Nagy vízesés a
meredek mészkő sziklafalból kizúduló vízzuhatag által keletkezett. A Nagy
vízesést tápláló folyó innen 3 kilométerre délre, a Prijeka kosa lábánál ered
és itt csatlakozik a Plitvicei tavakhoz. A Nagy vízesés esőzésekkor és a
tavaszi hóolvadáskor nyújtja a legszebb látványt.
A tudósok a XIX.
századtól foglalkoznak a Plitvicei tavakkal. A mai ismereteink szerint, közel
1300 növényfaj él ezen a kicsike területen. Főként a mohák és algák élnek nagy
számban, de a nedves réteken különleges harangvirág, boglárka és orchidea fajok
élnek meg. A Plitvicei tavak növényvilága annyira különleges, hogy a IUCN Vörös
listáján is számon tartják. Az állatok közül a leghíresebb a barna medve, mely
nem nagyon látogatja a turisták által birtokolt erdei utakat. Közel 350-féle
lepke, 50 emlős, 20 denevérfaj és közel 200 madárfaj őshonos itt. A
legszembetűnőbb állat a pisztráng. Majd minden fajtája megtalálható itt.
És amivel
kiegészíteném: közlekedtünk hajóval, kis csuklósbusszal és természetesen
gyalog! Mobilom szerint 14 km-t tettünk meg… Nem éreztük, hihetetlen szép és
nyugalmat árasztó volt ez a hely. Most nem volt nagy tömeg; gondolom nyáron,
főszezonban ez az egész már nem olyan békés. De mi szerencsések voltunk,
csodálatos napot töltöttünk el a természetben…
Rengeteget fotóztam, csak egy "kis ízelítő" belőle... (a képekre kattintva nagyban is megnyílnak!)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése