Párizs tényleg megér egy misét I.

Ahogy már írtam Rómáról, most szeretnék Nektek mesélni Párizsról is. Nagyon érdekes, hogy a két város mennyire különböző, és mennyire más érzéseket váltott ki bennem! Róma igazi klasszikus, az a hely, ahol az ember szívesen letelepedne. Hatalmas, de mégis emberi… Ezzel szemben Párizs hiába nagy és lüktető, nekem mégis idegen és idegesítő.

A francia főváros egyszerre meseszép és elborzasztó. Ennyi kontrasztot – egyszerre – sehol máshol nem láttam még. Hogy konkrétumokat mondjak: a szépségipar, a parfümök hazája, a boltok csillogók és jóillatúak… de az utcák mocskosak, a parkolók bűzösek (szó szerint a sarokba van kakilva…) és a csodálatos parkokban macskányi patkányok szaladgálnak… Az emberek szabadok, sokan gazdagok, sok a művész(lélek)… de mégis emellett rengeteg a szegény, gettóban élő, sokszor bevándorolt proli is. Tudom, akár Budapesten is lehet ilyen helyeket találni (fényt és sötétséget), de Párizsban nagyon élesen előjön minden egyes utcában és pillanatban…

Ettől függetlenül boldog vagyok, hogy eljutottunk ide. A szállásunk a belváros közepén, egy kis hotelben volt. Igazából ilyennek képzeltem el a XX. sz. bohém íróinak a lakhelyét – szűk folyosó, manzárdszoba. Ami zavart: a gyönyörű padlótól plafonig érő, kinyitható ablak előtt semmi védelem, erkély nem volt (…3 éves gyerekkel nem életbiztosítás), és a tiszta, csillogó fürdőben a WC-kagyló mögött talált üres fecskendő és tű…

De elég a morgásból, most már tényleg a városról mesélek! Mellettünk a Lafayette áruház háztömbnyi épülete terült el. Nem pláza, igazi klasszikus mega-áruház, csillogó, márványos, kristályos termekkel, öltönyös/kiskosztümös eladókkal, pompa és drágaság. A méreteit érzékeltetve: 70.000 m2-en vannak benne üzletek! Innen pár utcányira áll a 3300 éves Obeliszk a Concorde téren (az Obeliszk párja Luxorban van), itt indul/végződik a Champs-Élysées sugárútja, és a végén látszik a Diadalív (...ezt sajnos valami ünnepség miatt nem tudtuk közelről megnézni, lezárták). Közben persze – a belvárosban – mindenütt üzletek és éttermek sorakoznak. Bementünk a Lindt bemutató boltjába is... itt már az ajtóban kóstolóval fogadtak, majd vásárolgathattunk a több száz csokiból. Pár perc nézelődés után arra lettünk figyelmesek, hogy az egyik eladó srác beszorult a raktárba... két másik vékonydongájú eladó meg rángatta az ajtót, hogy kiszabadítsák. Nem igazán sikerült nekik... Soma rákérdezett (angolul), hogy esetleg megpróbálhatná-e... nekidőlt az ajtónak, mire az kinyílt, srác megmenekült. Mi meg kifelé is kaptunk kóstolót. :) 
Pár perc sétára már a Szajnánál voltunk, tényleg olyan, mint amilyennek Ady leírta… Innen mentünk tovább az Eiffel toronyhoz, illetve a Louvre-hoz és a Notre Dame-hoz, de erről már a 2. részben írok….

 Obeliszk

 Champs-Elysees

 Diadalív

 Szajna part

 igen, az ott középen egy bazi nagy patkány!

 Lindt csokibolt - gyönyörű és finom

csak pár cipő...