Kihasználva a pünkösdi
hosszú hétvégét, elhatároztuk, hogy megnézzük Auschwitzet… Na, ez nem jött
össze! (Röviden annyit róla, hogy óránként csupán 70-75 embert engednek be ide ingyenesen
és egyénileg – ezek a helyek hetekre előre telítve vannak. A másik lehetőség:
utazási iroda csoportjaként bejutni, ez jobban járhatóbb út, gyorsabb is,
viszont igen drága.)
A lényeg, mi ezeket a
tényeket nem ismerve kitaláltuk, hogyha már úgyis Pesten vagyunk, „elszaladunk”
a lengyelekhez. Lelkesen nekivágtunk Krakkónak, hogy majd itt megszállunk és megnézzük
a koncentrációs tábor(oka)t. Az út meglepően gyors volt, kb. 6 óra alatt már oda
is értünk; és ami szintén tetszett, hogy az oda-vissza távot egy
teletankolással megjártuk. Viszont amit elrontottunk, hogy nem foglaltunk előre
jegyet Auschwitzba… (hát igen, az okos a más kárán tanul… mi a sajátunkén :) )
Eleve Krakkóban autóval közlekedni és leparkolni is tragikus. Csak néhány
példa: a villamos lazán megáll útközben átengedni egy-egy gyalogost, ezzel
lebénít mindenkit a közlekedésben; nincs a nagy kereszteződésekben lámpa, túlélőmódban
kanyarodsz… a belvárosban rengeteg az egyirányú 2-3 m széles utca – próbálj csak
megállni! Jó, tudom, a többszáz éves város/utcaképet nem tudják átalakítani, de
még Somának is – aki profi sofőr… - feladta a leckét, hogy eljussunk a
hotelunkig. Végül csak sikerült, megérkeztünk. Igaz, a belvárosi szállásunknak
nem volt saját parkolója, de ezt egy huszárvágással megoldottam, a szomszédos –
jóval drágább – hotelbe bementem, és kértem „szállást” (parkolóhelyet) a
kocsinknak a mélygarázsukban. Rendesek voltak, kb. 700 Ft/nap áron megengedték.
Még egy apróság: németül szinte sehol sem beszélnek, csak angolul (azt viszont
jól).
Krakkó csodaszép.
Nagyon fiatalos, pezsgő város, tele látnivalókkal és jobbnál jobb éttermekkel.
Mi mivel a belvárosban laktunk, mindenhova gyalog mentünk, kb. 1 óra alatt szinte
minden látványosságot elértünk. Első célpontunk a Főtér (piactér) volt, ami
Európa legnagyobb tere. Itt található a Szent Mária székesegyház, a
Posztócsarnok és a Városháza is. A székesegyház szárnyasoltára hatalmas és
gyönyörű. A templomba 2 bejárat van: az egyik fizetős, a másik ingyenes – és mindkettő
ugyanoda vezet. A logikát nem látom… jó, jó egyik a hívőknek van, másik a
turistáknak, de nincs kiírva. (Mi ingyen mentünk be, de totál véletlenül.) A
toronyban minden órában előjön egy trombitás, és pár percig fújja, 3 irányba
is... Annak a hős őrszemnek állít emléket, aki sok száz évvel ezelőtt
észrevette a Krakkót megtámadó tatárokat, és trombitaszóval riasztotta a
többieket. A tatárok nem értékelték a folklórműsort, lenyilazták a szegény
trombitást. (Szó se róla, olyan messziről eltalálni nem lehetett semmi!) A
székesegyház előtt, a téren rengeteg árus van, és sok fiákeres, nem is beszélve
a turistákról… Jó volt látni, hogy késő estig televan a placc… Vacsorázni egy
helyi kis étteremben voltunk, meglepett, hogy mennyi híresség megfordult itt (közös
fotók a falon lógtak…) Ennek ellenére, hogy ilyen felkapott, teljesen megfizethető
volt.
Másnap felmentünk a
Wawel-be, ez Krakkó dombja a Visztula (folyó) mellett, itt van a vár. Kicsit
engem Egerre emlékeztetett, szép és hatalmas. A palota, templomok és múzeumok
közti barangolás után „lementünk” a Zsidó negyedbe (Kazimierz-be), nagyon
hangulatos. Természetesen egy zsidó étteremben ettünk eredeti ételeket, végre
valahára megkóstoltam a gefilte Fish-t! (…talán emlékeztek még a Csúcsformában
Jackie Chan és Chris Tucker beszélgetésére) Persze rengeteg más éttermet is láttunk,
apró kifőzdéket, bárokat, beülőseket – amennyire meg tudtam ítélni, ez a város
kulinális központja.
Mint az elején
említettem, Auschwitzba nem jutottunk el. Majd legközelebb… Mivel kevés volt az
időnk, a Wieliczkai sóbányákat is kihagytuk, de hazafelé menet megálltunk
Zakopánéban. De ez már másik történet…
A tények:
Krakkó Lengyelország
2. legnépesebb városa, lakosainak száma 760 000, elővárosokkal együtt mintegy 1
250 000 fő. A város kulturális, oktatási és turisztikai központ is, a Krakkói
főegyházmegye székhelye. Ez az ország egyik legfontosabb közúti és vasúti
csomópontja, Balicében pedig a második legnagyobb nemzetközi fontosságú lengyel
repülőtér található.
Szent Mária székesegyház
Főtér
utcai kifőzde...az illatok isteniek!
fedett vásárcsarnok
a színház
Wawel
a rendőrök segway-en közlekednek...
Zsidó negyed
gefilte Fish
Visztula
itt vacsiztunk első este...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése